Oldalak

2011. november 29., kedd

332. Zöldségnapra: Sülttök-krémleves pirított tökmaggal

 Ez nem is annyira receptajánlat sokkal inkább egy próba, melyben felhasználtam két nyári kísérleti készítményemet: az ételízesítőt és a zölddiós olajat. Elsősorban azért írom le, hogy nekem megmaradjon, és tovább tudjam fejleszteni. De a saját kísérleti készítményeimet más „normális” dologgal helyettesítve, érdemes megkóstolni ezt a levest így tökszezonban. 

Szóval először a zölddiós olaj készült el. Mégpedig úgy, hogy június első felében, amikor már nagyok voltak a diók a fán, de még nem keményedett meg a zöld burokban a csonthéj, három-négy pofás kis zölddiót megszurkáltam villával, és 2,5 dl hidegen sajtolt egerági napraforgóolajba beáztattam egy kanál só kíséretében. Naponta megrázogattam, két hét múlva leszűrtem, azóta hűvös, sötét helyen vár a felhasználásra. Azért nem írom le ezt most pontosan, mert úgysincs itt az ideje, hogy ilyesmit készítsünk, majd júniusba térjünk vissza rá. De helyettesíthetjük ezt pl. tökmagolajjal vagy valami egyéb kedvünkre való olajjal. 

A másik „attrakcióm” a saját ételízesítő. Amit úgy készítettem, hogy a zöldségleves készítésénél használatos arányban sárgarépát, petrezselyemgyökeret, zellert, vöröshagymát, fokhagymát összevágtam, összekevertem és húsdarálón ledaráltam, apróra vágott petrezselyemzöldjét tettem még bele, és a napon megszárítottam. Addig gondolkoztam rajta, hogy mennyi sót keverjek hozzá, míg teljesen elmaradt. Így só nélkül van ez a zöldségdara egy befőttesüvegben. Most kóstoltam meg először. Szerintem használható lett. De majd a tél folyamán kiderül, hogy tényleg jó ötlet volt-e ilyesmit készíteni. Annyi haszna mindenképpen van, hogy gyorsítani lehet így az ételkészítést. Nem kell feltétlenül a zöldségtisztítással foglalkozni az adott pillanatban. Nos, ezt is természetesen helyettesíteni tudjuk zöldséglevessel, zöldség-alaplével, ha meg szeretnénk kóstolni a sülttök-levest. 

Sülttök-krémleves pirított tökmaggal

Hozzávalók: 1 liter víz, 1 evőkanál házi ételízesítő, 20 dkg (hagyományos módon, kimagozva, feldarabolva megsütött) sült tök, 2 gerezd fokhagyma, 2 dkg vaj, 2 evőkanál tejföl, 1 evőkanál zölddiós olaj, só, bors, egy marék hántolt tökmag.
Elkészítése: A vajat felforrósítjuk, és megfuttatjuk benne a zúzott fokhagymát, felengedjük 1 liter vízzel, beleteszünk 1 evőkanál ételízesítőt, sót, borsost is adunk hozzá, felforraljuk, és lassú tűzön negyed órát főzzük. Közben a tököt botmixerrel pépesítjük, hozzákeverjük a tejfölt, hogy sima krémet kapjunk, ezt is megsózzuk, borsozzuk egy kicsit. (Az édes tök jól bírja a sót és a borsot is, a saját ízlésünk dönti el a mennyiséget.) A hántolt tökmagot száraz serpenyőben megpirítjuk. A tökkrémhez annyi levest keverünk, hogy annyira felhíguljon, hogy könnyen a zöldséglébe önthessük. Összeforraljuk, majd tálaláskor rácsöpögtetjük az olajat és rászórjuk a pirított magot.


Semmi új bölcsesség nem jut eszembe, de a régiek megszívlelendők

Akárhogy csűrjük-csavarjuk, mindig oda jutunk, hogy ha jól akarunk lenni, akkor tiszteletben kell tartanunk magunkat, mint figyelemre méltó emberi lényt, és „rendeltetésszerűen” kell bánnunk önmagunkkal. Meg még az került ki győztesen a fontos dolgok közül, hogy érdemes elérhető célokat kitűznünk, vagy legalább is, elérhető, belátható részcélokra bontani a nagy álmainkat is. 

Azt figyeltem meg magamon, hogy sokszor az hiúsította meg egyes elképzeléseimet, hogy nem rögzítettem a célt elég konkrétan. Elhatároztam valamit, aztán keveselltem a várható eredményt, és magasabbra tettem a lécet, addig-addig, amíg a dolog teljesen irreálissá, elérhetetlenné vált. 

Sokszor mondanak butaságot az úgy nevezett bölcsessége, de van, amelyik igen figyelemre méltó. Ilyennek tartom a „Sok kicsi sokra megy!” figyelmeztetést. Ez a jó és a rossz dolgokra éppen úgy igaz. 

Azt mondják, hogy az emberek túlbecsülik, hogy mit képesek elérni egy hónap alatt, viszont azt meg jócskán alábecsülik, hogy mire mehetnek öt év alatt. Persze, egy hónapig még csak kitart a lelkesedés. És, ha ott nem jön meg az eredmény, akkor legtöbben feladják. De ha valamit igazán szeretnénk megcsinálni, akkor miért is nem szánunk rá több időt, több figyelmet, több türelmet? Ha valamiben változni szeretnénk, amitől jobb lenne az életünk, akkor erre a változásra kevés az egy hónap, még az egy év is. Az életminőség javítása folyamatos lehet csak.
Folytatjuk.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése