Oldalak

2011. szeptember 8., csütörtök

251. Tésztanapra: szilvaleves


Ez a szilvaleves teljesen egyszerű gyümölcs-krémleves szilvából. Annak ellenére, hogy gyümölcsből készült nem gyümölcsnapi, hanem tésztanapi étel, hiszen gyümölcsnapra kizárólag a nyers gyümölcs az ajánlott. Mindenféle főzött gyümölcsöt, lekvárt és hasonlókat a tésztanapon – az engedmények és nyalánkságok napján együk. 

Szilvaleves

Hozzávalók: 50 dkg szilva, 2 evőkanál cukor (ízlés szerint több vagy kevesebb is lehet), 1 csipet só, 1 kávéskanál őrölt fahéj, 1 kávéskanál őrölt szegfűszeg, 2 evőkanál tejföl, 1 liter víz. (esetleg 1-2 kanál tejszínhab 1-1 mentelevél a tálaláshoz.)
Elkészítése: A szilvát kimagozzuk, össze is vághatjuk, és annyi vízben feltesszük főni, amennyi ellepi. Beletesszük a sót, a cukrot és a fűszereket. A forrástól számított kb. 10 percig főzzük, majd hagyjuk egy kicsit hűlni, és botmixerrel pépesítjük, hozzákeverjük a tejfölt, alaposan elkeverjük. Felengedjük a vízzel, és feltesszük újból forrni. A forrás után lassú tűzön főzzük még egy-két percig, majd hagyjuk kihűlni, hidegen tálaljuk. Tálaláskor díszítésül még egy kevés tejfölt vagy tejszínhabot esetleg egy kevés mentát tehetünk rá. 

Őszintén?

Sokat gondolkozom azon, hogy mi minden teheti nehézzé változást. Összetett kérdés ez, és olykor hosszú listát írhatnánk az akadályozó tényezőkről, de mégis úgy látom, hogy az egyik alapvető gátló tényező, hogy sok esetben iszonyatosan nehéz őszintének lennünk még önmagunkhoz is.
Már ott kezdődik a dolog, hogy ezt a fenti tényt sem könnyű elismernünk. Azt, hogy ámítgatjuk magunkat, nyilván nem előre megfontolt szándékkal tesszük. Nem gondolkozunk, csak ez a legegyszerűbb megoldás, a legkönnyebb ellenállás iránya, a pillanat jónak tűnő megoldása. De ha már ennyit tudunk, és van is bátorságunk ezzel szembenézni, már tettünk egy nagyon fontos lépést.
Ahhoz ugyanis, hogy elhagyjunk egy rossz helyre vivő utat, legelőször azt kell tudatosítanunk, hogy az az út tényleg nem odavisz, ahová menni szeretnénk. Mert, ha ezt nem látjuk be, akkor magyarázkodhatunk, okolhatjuk a körülményeket, lesz egy rakomány magyarázatunk a sikertelenségre, de nem megyünk vele semmire, ugyanis nem magyarázatokra, hanem megoldásra van szükségünk. Csak bátran!
Holnap folytatjuk.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése