Oldalak

2011. szeptember 30., péntek

173. Gyümölcsnapra: Füge és szőlő


Az idén másodszor érik a füge a kis fügebokrunkon. De egyre több helyen látok gazdagon termő fügefákat. Érdekes dolog ez. Nyilván eddig is megvoltak ezek a növények, hiszen csak a miénk olyan fiatal, hogy először teremjen, csak eddig egyáltalán nem figyeltem a fügetermést. Nekem a füge az aszalt fügét jelentette. De mostanra az egyik kedvenc szórakozásom lett hajnalban harmatos fügét vadászni. A finom nagy szemű szőlővel is kiváló gyümölcssaláta is készíthető belőle.

Ne többet tegyél, hanem csináld másként

Van egy ismerősöm, aki annyit dolgozik, mint az „igavonó barom” (ahogy mondani szokták), és mégis kudarcot kudarcra halmoz a munkájában. Abba a helyzetbe kerültem, hogy segítenem kéne neki, hogy ezen a dolgon változtasson. Ez adta az apropóját, hogy elgondolkozzam azon, hogy nagyon sokszor vagyunk olyan helyzetben, hogy úgy érezzük, elmentünk már a teherbíró-képességünk, a türelmünk végső határáig, és mégsem tudunk olyan eredményt felmutatni a kitűzött célunkkal kapcsolatban, amit szeretnénk. Pedig nem is lehetetlen célokat tűzünk ki, hiszen hasonló dolgok másoknak sikerültek már nem egyszer. Ez végtelen elkeseredést szokott eredményezni, azt az érzést hozza, hogy talán el vagyunk átkozva, hogy megfeszülünk, megteszünk minden tőlünk telhetőt, és mégsem érjük el, amit szeretnénk. Aztán, ha másokat látunk, akiknek meg sikerül, akkor ez nemhogy erőt adna, hanem éppen ellenkezőleg, csak azt az érzést erősíti, hogy milyen szerencsétlenek vagyunk. Ezért is kétélű fegyver sikertörténeteket olvasni a megoldandó problémánk kapcsán. Egy-egy sorstársunk, aki sikerrel járt, adhat reményt, de el is keseríthet. Ha úgy érezzük, hogy minden tőlünk telhetőt megtettünk, mégsem jártunk sikerrel, csak elkeserít, hogy mások képesek voltak erre. Pedig a titok nyitja nyilván nem a több, hanem a másként.
Ha egy úton nem érünk célba, nyilván nem az a megoldás, hogy ugyanazon az úton nagyobb tempóban megyünk. Ha egy út nem oda vezet, ahova indultunk, akkor nyilván az út nem jó. Nem arról van szó, hogy a kitűzött úti cél nem is létezik. Ha többen is jártak már egy városban, nyilván a város létezik akkor is, ha eddig még nem sikerült odatalálnunk.

Holnap folytatjuk.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése