128. Gyümölcsnapra: epres vegyes + Szabad örülni

No, most már van hazai eper is, igaz, hogy még nem szabadföldi, de eper. Arra gondoltam, hogy egy kis eperrel színesítem a téli maradékokat.

És még valami: Tegnap már mondtam, hogy megjelent a Kifőztük  májusi száma, és ott figyeltem fel (talán korábban is megtehettem volna) Gitta nyersétel blogjára . Azt hiszem, itt találhatunk jó ötleteket gyümölcsnapokra is.

Epres vegyes

Hozzávalók: Aszalt füge, dió, alma, citrom, méz, eper, mentalevél a díszítéshez.

Elkészítése: Az aszalt fügét összevágjuk és a dióval (aprítógépben) ledaráljuk. Az almát a citrommal (botmixerrel) pépesítjük és egy kis mézzel édesítjük. Az eperszemeket nyolcba vágjuk. Ezt a három dolgot rétegezve poharakba rendezzük, s egy-egy mentalevéllel díszítjük.

Szabad örülni

Egyszerű ez a mondat – látszólag. De ha magunkba nézünk, érdekes dolgokat találhatunk ezzel kapcsolatban. Nem tudom, hogy honnan ered az, hogy szinte nem merünk örülni. Mintha azzal valami olyasmit vennénk el, ami nem jár nekünk. Vagy ha örülünk, akkor irigyeink lesznek? Vagy ha örülünk, akkor megszólnak, hogy könnyű neked? És ha könnyű nekem, akkor nekem kéne vinni a másik nehéz keresztjét? 

Hogy is örülhetnék, amikor annyi baj van a világban? Igen, van, de annyi öröm is van. Kemény dolog ez. Nem is tudom most úgy leírni, ahogy szerettem volna. 

Egy ideje az a mondat jár a fejemben, hogy azért vagyunk a világon, hogy (mindannyian) örömünket leljük benne. A mindannyian szót már magyarázatként teszem ide. Mert az örömmel kapcsolatban is van az a fura tévképzet sokakban, mintha az öröm is olyan lenne, mint a torta, hogyha már valakinél van, akkor már a másiknak nem jut, vagy csak kevesebb. 

Pedig az öröm olyan, mint a fény. Ha valakinek világít a lámpája, akkor nekem is jut belőle. Nem lesz attól másnak kevesebb, ha az enyém gyarapszik. Mi gátol mégis abban örülni merjünk? Hogy ezt ki is merjük mutatni? Hogyan lehetne ezen változtatni? Megannyi megválaszolandó kérdés. Kulcskérdés. Mert öröm nélkül nem tudunk élni. És nem az öröm kevesebb a világban, hanem az öröm megélésének képessége. Mi kellene ahhoz, hogy ezt a képességünket visszaszerezzük? 

Holnap folytatjuk.